Légtisztítókkal kapcsolatos mítoszok és tények
Sokaknak fenntartásaik vannak az otthoni légtisztítókkal szemben, mert nem értik ezeket az eszközöket, és kockázatnak tekintik őket. Az emberek körében elterjedt leggyakoribb mítoszokra összpontosítottunk.
A légtisztító steril környezetet teremt a lakásban, ami gyengíti az immunitást.
A légtisztító nem képes steril környezetet létrehozni. A lakásban a levegő továbbra is természetes lesz, a légtisztító csak a káros összetevőktől szabadítja meg. Így az immunrendszer otthon nincs terhelésnek kitéve, aminek köszönhetően képes pihenni és erőre kapni. Ennek eredményeként a test hatékonyabban tud a kültérben védekezni a vírusokkal és baktériumokkal szemben.
Ez azt jelenti, hogy a légtisztító nem gyengíti az immunrendszert, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti azt.
Sőt, bekapcsolt légtisztító mellett ajánlott nyitva tartani az ablakot.
Miért használjon az ember otthon légtisztítót, ha kint továbbra is szennyezett levegővel veszi körül?
Bár az embert a nap túlnyomó részében szennyezett levegő veszi körül (az utcán, munkahelyen stb.), otthon mindenképpen van értelme légtisztítót használni. Az ember elég sok időt tölt otthon (egész éjjel, a nap egy részében és hétvégén). Ez az idő is jelentősen hozzájárulhat egészsége javulásához.
A légtisztítók nemcsak a levegőt szabadítják meg a káros vírusoktól, baktériumoktól és gombáktól, hanem az ionizátornak köszönhetően növelik az egészségre kedvező negatív ionok koncentrációját is. Csökkentik a fáradtság mértékét, javítják a koncentrációt és a testi, valamint a szellemi jólétet.
Az allergiások számára jobb, ha megszokják az allergéneket.
Sajnos a szervezet nem tudja megszokni az allergiát. Ha az allergiás beteg folyamatosan küzd az allergénekkel, a test feleslegesen kimerül. Ezért jobb, ha az allergiások a lehető legkevesebbet találkoznak a mindennapi életben az allergénekkel.
Az ionizátoros légtisztítók káros ózont termelnek.
Nem igaz. A negatív ionok termelésén alapuló ionizáló légtisztítók csak elhanyagolható mennyiségű ózont termelnek. A szennyvíztisztító telepekben előállított ózonnak teljesítenie kell a ČSN EN 60335-2-65 ED.2 (361045) szabvány előírásait. Ez az ózon megengedett legnagyobb mennyiségét 0,05 ppm-ben határozza meg.
A légtisztítók tehát hasonló mennyiségű ózont termelnek, mint amennyi egy normális erdei séta során jut be az ember szervezetébe.
A légtisztítók által előállított ózon még azokat sem veszélyezteti, akik érzékenyek rá (allergiások és asztmások). Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint e személyek légzési nehézségeket tapasztalnak, ha a levegőben található ózon koncentrációja túllépik a 160 µg/m3 határértéket. Az otthoni légtisztítók nem lépik túl a 100 µg/m3 határértéket.
Jobb, ha a gyerekek természetes, légtisztítók nélküli környezetben nőnek fel.
A probléma az, hogy a városi lakások és házak standard környezete nem természetes. Kívülről az elhaladó autókból vagy gyárakból származó káros anyagok behatolnak a lakásba. A falvakban a szilárd tüzelésű kályhák jelentenek problémát, amelyek káros anyagokat engednek a levegőbe.
Beltérben káros anyagok szabadulhatnak fel a bútorok formaldehides festékeiből, az elektromos készülékekből, fénycsövekből, műanyag tárgyakból, nyomtatókból és fénymásolókból.
Ezzel szemben a légtisztító az erdőkhöz vagy vízparthoz (tenger, tavak, vízesések) hasonló, természetes környezetet teremthet.
